Oldal kiválasztása

Bérleti díj az az összeg, ami az ingóság vagy ingatlan tulajdonosát a használat és haszonszedés jogának ideiglenes átengedéséért rendszeresen megilleti.

A bérleti díj összegét Magyarországon a magánszemélyek által bérbeadott ingatlanok esetén a bérlők 92%-a forintban, 8%-a valutában fizeti meg.

Valószínűleg még nem készült el az a felmérés, melyből kiderülhetne, hogy hazánkban a bérleti díj összegét milyen arányban fizetik a bérlők számla nélkül (vagyis feketén).

A jelenlegi jogszabályok alapján jelenleg a bérbeadóknak már szinte minimális a bérbedásból származó jövedelem után fizetendő adó. A bérbeadóknak olyan keveset kell adózniuk (a bevételükhöz képest), hogy igazán megengedhetnék maguknak azt a luxust, hogy éjszakánként jól aludjanak. A becsületes bérbeadó megérdemli, hogy éjszakánként ne forgolódjon álmatlanul, pl. egy rosszindulatú vagy irigy szomszéd által tett hatósági bejelentés miatt.

A bérleti díj összegét a bérbeadó és a bérlő közösen állapítják meg?

Ritkán. Idehaza jelenleg az a gyakorlat, hogy a bérbeadó magánszemély körbekérdezi a bérbeadott lakással rendelkező ismerőseit, és/vagy megnézi a környéken lévő kiadó lakások árait az interneten. Majd a kapott árat felszorozza… és meghirdeti a lakást egy viszonylag magas összegért. Ha a bérbeadót a hirdetés feladását követő napokban sok érdeklődő hívja telefonon, azt fogja gondolni, hogy alacsony áron hirdette meg. Ezért még megemeli a hirdetésben szereplő bérleti díjat. Azonban innentől már csak alig vagy csak ingatlanközvetítők keresik a kiadó lakás hirdetése miatt. A bérbeadónak meggyőződése, hogy az általa kínált lakás bérleti díja megfelelő és kitartja az árat, nem enged belőle. Közben az idő múlik, eltelik 1-2-3 hét is akár. Bérleti díj bevétele nincs. Az okos bérbeadó ha ezt követően gyorsan szeretné kiadni a lakást: engedni fog a bérleti díj összegéből. (Pedig az ismerősének milyen gyorsan és milyen jól sikerült kiadnia a lakását… )

Ha a lakáshoz extra felszereltség is tartozik (pl. kerthasználat, klíma, tároló, teremgarázs-hely) az növelheti a bérleti díjat. Ugyanígy magasabb díjat határozhatunk meg a teljesen berendezett, gépesített lakás esetében is.

Korábban szokás volt négyzetméterre vetítve megadni az árat, de ma már a felszereltség és a környezet nagyobb hatással van a bérleti djakra. A bérleti díj a lakáshasználatért fizetendő. A lakás fenntartási költségeit (rezsi) külön összegben szoktuk meghatározni. Pl. Németországban a kiadó lakások árát “hidegen” és “melegen” határozzák meg, melynél a hideg a bérleti díjat, a meleg pedig a bérleti díj és fenntartási költségek összegét jelenti. (A meleg kifejezés arra is utal, hogy fűtési szezonban mekkora költséggel lehet számolni.)


Ha ingatlanközvetítőt bízunk meg a bérbeadással és az ingatlanos a munkáját eredményesen elvégzi (vagyis a tulajdonosi elvárásoknak megfelelő bérlőt közvetített a lakásba), díjazásként rendszerint 1 havi bérleti díj (sikerdíj) illeti meg (ingatlanirodai szerződéstől függően).